SÍA VAGY SZUNNA?

Sía vagy szunna? Az iszlám két közismert irányzata közöl kinek van igaza? Mi a perdöntő ebben a kérdésben? Én két féle megközelítésből járom körbe ezt a témakört: 1. Vallási bizonyítékok, 2. A józan ész oldaláról. A kettő szorosan összefügg és nem választhatók el egymástól. A fő kérdés mi volt, mi lehetett a Próféta (S) szándéka a közösség jövőjét illetően? A szunniták szerint a Próféta (S) nem foglalkozott a jövő, így többek között saját utódlásának kérdésével, ez olyan fajta felelőtlenség lenne, amit a Próféta (S) különösképpen nem engedhet meg és a Vallás legitimitását és komolyságát kérdőjelezné meg. A Próféta (S) természetesen kijelölte utódját Ali ibn Abí Tálib (A) személyében és tudatta a hívők közösségével, hogy őt még 11 utód fogja követni a Qurays törzséből, Hásim nemzetségéből. Kik közül az utolsó a Mahdí, az igaz úton vezérekt imám (A) lesz, aki vissza fogja állítani a vallásilag helyes társadalmat, és megsemmisíti a gonosz és zsarnokság uralmát az egész földön. A Mahdí, Ali (A) és Fátima (A) utódai közül való 12. imám, aki jelenleg „nagy rejtőzködése” idejét tölti. Ali (A) kijelölésének tényét a Próféta részéről számos Hadísz igazolja, ennek ellenére a közösség vezetését Mohamed (S) halála után mások bitorolták. A muszlim közösség jog szerinti vezetői azonban mindig is az Imámok voltak. Lássunk most néhányat azon vallási bizonyítékok közül, melyek az Ahl Ul-Bayt (A) igazát bizonyítják: (Ne állj meg az előtt, miről nincs tudásod, bizony a hallásnak a látásnak és az értésnek mind megvan a maga felelőse.) (Isrá 36) (Hirdess jó hírt a szolgáinknak, kik hallják a szót és követik belőle a legjobbat.) (Zumar 18) A fenti két koránvers értelme: A hatalmas Allah kijelölt embereket, kik mindenek előtt alkalmasak a vallás dolgainak magyarázatára, akik a hallás, látás és értés felelősei, és kiknek „jobb szavát” kell meghallani Isten igaz szolgáinak, hogy pontosan kik ők azt más vallási bizonyítékok részletezik. Így szólt a hatalmas Allah: (Bizony akik hisznek és jótetteket cselekszenek, ők a teremtmények legjobbjai.) (98:7). A Próféta (S) így értelmezte ezt a verset Alihoz (A) szólván: „Ők (mármint a teremtmények legjobbjai) te vagy és akik a pártodhoz tartoznak. Te és aki téged pártol elégedetten fog előjönni a feltámadás napján, ellenségeid pedig haraggal és megalázottan fognak előjönni.” Így szólt ekkor Ali (A): Kik az ellenségeim? A Próféta (S) így válaszolt: „Aki nem támogat téged és megátkoz.” Nem véletlen, hogy a Próféta (S) társai (RA) így szóltak mikor jönni látták Alit (A): „Megérkezett a teremtmények legjobbja.” Ugyanerről a koránversről fennmaradt egy másik értelmező hagyomány is: Így szólt a Próféta (S) amikor fogadta Alit (A) a szahábiak (azaz a társak) egy csoportja jelenlétében: „Bizony ő és pártja lesznek a győztesek a feltámadás napján.” Azt hiszem ezek a hagyományok magukért beszélnek. A legfőbb tanulság belőlük: Azok állnak az igazság pártján, akik Ali imám (A) értelmezését követik a vallás dolgában, s nem másokét, azokét akik őt és igaz utódjait csorbították jogaikban, hiszen így szólt a Próféta (S) egy alkalommal: „Én vagyok a tudás városa Ali pedig a kapuja.” Sokszor megfogalmazódott szunni körökben, hogy a többségi vélemény, pusztán magában iránymutató vallási kérdésekben. tudjuk,hogy Ali (A) Imám ellenfelei többségben voltak ami az emberek számát illeti, ezzel szemben így szól a Szent Korán egyik verse: (És ha azokat követed akik többségben vannak a földön, akkor ők eltérítenek téged Allah útjáról)(6:116), ez az ája többek között azt a szunni álláspontot is cáfolja, miszerint a muszlimok közössége összességében bűntelen (ma'szum) lett volna, ám senki sem bűntelen csak miután Allah kegyelme azzá teszi. Eképpen a Síában nem létezik a „nép szava az Isten szava”(vox populi vox Dei) elv, ez a mennyiségi elv minőségi elv fölébe kerekedését jelentené. Ezzel szemben kik azok akiket a hatalmas Allah valóban bűntelenné és tévedhetetlenné tett kegyelme által? A Szent Korán erre is választ ad:(Allah el akarja távolítani rólatok – ó Ház népe! - a tisztátalanságot és tisztasággal akar megtisztítani benneteket.) (33:33) A „Ház népe” alatt Ali, Fátima, valamint két fiuk, Haszan és Huszein(A) értendők első sorban, tágabb értelemben a kifejezés mind a 12 imám (A) értendő.

Így szólt a hatalmas Allah: (Mondd: Nem kérek számotokra jutalmat,csak miután szeretettel viseltettek a közel állókkal szemben.)(42:23) A következő hagyomány így magyarázza ezt az áját : Egy nap felkereste egy beduin a Prófétát (S) és így szólt hozzá: Ó Mohamed! Ismertesd meg velem az Iszlámot! A Próféta (S) így válaszolt: Tanúsítsd, hogy nincs más Isten az egy igaz Istenen kívül és Mohamed az ő szolgája és küldötte. Így szólt erre a beduin: Kérj számomra jutalmat! Erre a Próféta (S): csak ha szeretettel viseltetsz a közel állók (rokonok) iránt. A beduin: Az én rokonaim vagy a te rokonaid iránt? A Próféta (S):Az én rokonaim iránt. A beduin: Aki nem szeret téged és a rokonaidat azon Allah átka legyen! A Próféta (S): Úgy legyen. Zamakhsarí feljegyzésében áll: Kérdeztetett a Prófétától (S) kik a hozzád közel álló (rokonok) akik számára kötelező a szeretet? A Próféta így felelt erre: Ők Ali Fátima és a két fiuk (Haszan és Huszein).

Ehez kapcsolódik az amit Haszan imám (A) Ali (A) fia a Próféta (S) unokája és második jogos utódja mondott: „Kötelezzétek el magatokat az Ahl Ul-Bayt szeretetére, bizony aki találkozik Allahal és szeret minket az bemegy a paradicsomba közbenjárásunk által. Nem használ senkinek sem a munkálkodása, kivéve ha elismeri jogunkat.” A Próféta (S) így szólt: „Ha valaki betartja a vallás dolgait, imádkozik, böjtöl, majd találkozik Allahal és gyűlöli a Ház népét az a tűzbe fog bemenni.”

Az eddigi bizonyítékokból már kiderült, hogy Ali (A) és az Ahl Ul-Bayt (A) számos kiválósággal rendelkeznek, ezeket többé-kevésbé a szunniták is elismerik, de van-e bizonyíték arra, hogy a Próféta (S) politikai és spirituális utódjának jelölte őket? Először is mit jelent az Ahl Ul-Bayt (A)? Nyelvileg azokat jelenti akik egy fedél alatt élnek valakivel. Ezen jelentést módosítja vallásivá egy prófétai hagyomány, melyről már szólottam Zamakhsarí lejegyzésében, vagyis: Ők Ali Fátima és a két fiuk (Haszan és Huszein).

Most lássuk szépen sorjába,hogy a Próféta (S) valóban őket jelölte utódjául:

Először egy alapvetés a Szent Koránból:(A te urad teremt amit akar, és választ. Nekik nincs választásuk.)(28:68)

Első bizonyíték az ún. „figyelmeztetés” hadísz (hadíth al-indhar), amikor leérkezett a következő ája:(És intsd a legközelebb álló nemzetséget!) (26:214) a Próféta (S) összehívta a nemzetségét, majd így szólt hozzájuk: „Az aki közületek támogat a dolgomban az lesz a testvérem a jelöltem és az utódom.” Ekkor felállt Ali Ibn Abí Tálib (A) és így szólt: „Én – ó Próféta- majd támogatlak.” Erre a Próféta (S) így szólt: „Bizony ő a testvérem a megbízottam és az utódom, hallgassatok hát rá és engedelmeskedjetek neki!” Meg kell említeni e hadíth-szal kapcsolatban, hogy a szunniták által is nagyra becsült Sáfií imám is igaznak fogadta el.

Második bizonyíték, az „országlás” vagy „uralom” hadíth. (Hadíth al-wiláya) Történt egyszer,hogy a Próféta (S) portyát indított Ali (A) vezetésével az Iszlám ellenségei ellen. Mikor a sereg visszatért négy ember be akarta vádolni Alit (A) a prófétánál. Miután mind a négyen elmondták rágalmazó mondókájukat a Próféta (S) haragra gerjedt és így szólt: „Mit akartok Alitól? Mit akartok Alitól? Mit akartok Alitól? Bizony Ali tőlem való és én tőle vagyok. Ő minden hívő ura utánam!” Ezt a hagyományt nem kisebb tudósok mint Tirmidhí, Ahmed Ibn Hanbal és Nasá'í imámok is lejegyezték. Meg kell azt is említenünk, hogy nem helytálló az a vélemény mit a szunnik állítanak e hadíthról miszerint csak Ali (A) kiválóságára mutat rá általánosságban, miszerint ő lenne a hívők urainak egyike. Arról van szó, hogy ő az összes hívő ura a Próféta (S) után, vagyis ő a Próféta (S) jogos utódja.

Harmadik bizonyíték a „helyzet” vagy „státus” hadíth ( Hadíth al- manzila):Egy alkalommal a Próféta (S) kivonult serege élén a tabúki hitetlenek ellen, s Alit (A) bízta meg, hogy helyettesítse addig Medínában. Így szólt Ali (A) Talán csecsemők és asszonyok vezetőjévé teszel? Erre a Próféta (S): Talán nem vagy elégedett azzal hogy a helyzeted olyan lesz hozzám viszonyítva mint Áron helyzete volt Mózeshez (A) képest, kivéve, hogy nincs több próféta utánam.

Ezt a hagyományt a következő tudósok jegyezték le: Bukhárí, Muszlim, Ahmed Ibn Hanbal , Nasá'í, Tirmidhí és Ibn Mádzsa. A Szent Korán így említi Áron helyettesnek való kinevezését: (Mózes azt mondta fivérének Áronnak: Helyettesíts engem távollétemben népem között.) (7:142) Értelem szerűen az Iszlám közösségében Ali (A) és utódai Mohamed (S) helyettesei annak halála után a végítélet napjáig.

Negyedik bizonyíték a „Gadír” hadíth, mivel hogy Gadír Khom helység közelében közölte azt a próféta. Tudnunk kell erről a hagyományról, hogy ez a legerősebb az összes közül amit csak ismer a hadíthtudomány. Nemkevesebb mint 110 elfogadható hagyományozói láncolata van. A szunni hagyománygyűjtők közül lejegyezték Ahmed Ibn Hanbal, Nasá'í és és Ibn Mádzsa imámok. Így szól a hagyomány: A Próféta (S) a hívők gyülekezete előtt megfogta Ali(A) kezét, majd magasba emelte és így szólt:”Ó ti emberek! Allah az én uram és én vagyok a ti uratk. Bizony kinek én az ura vagyok annak Ali is az ura, Ó Istenem! Támogasd aki őt támogatja, s légy ellensége annak aki az ő ellensége és vezesd győzelemre azt aki őt akarja győzelemre segíteni, s szeresd azt aki őt szereti, s gyűlöld azt aki őt gyűlöli. Ó Istenem! Légy tanú!” Ezek után a Próféta (S) nem vált el Alitól (A) míg ki nem nyilatkoztatott neki a következő ája: (Ezen a napom teljessé tettem néktek a vallásotokat, teljessé tettem számotokra a kegyelmet és kiválasztottam vallásotok gyanánt az Iszlámot.) (5:3) Majd így szólt a Próféta (S): „Allah a legnagyobb, a vallás beteljesítésére, a kegyelem kiteljesítésére, az Úr elégedettségére, a küldetésemre és Ali uralmára.”

Íme ez a négy hadíth a közvetlen bizonyíték arra, hogy Ali (A) a jogos utódja a Prófétának (S) a hívő közösség vezetésében, de mint tudjuk Ali (A) csak az első a 12 imám láncolatának, vajon van-e bizonyíték a további 11 imám autentikus vezetői voltára a közösség élén? Természetesen van! Íme a Hadíth a Prófétától (S):” Nem szűnik meg a vallás fennálni és nem jön el a végső óra, míg nem lesz számotokra 12 utód, mindannyian a Qurays törzsből.” (Muszlim imám lejegyzése) Bukhári imámnak is van egy hasonló jelentésű hagyományváltozata. Muttaqi Al-Hindi a következőket jegyezte le: Így szólt Allah küldötte (S): Nem szűnik meg a vallás fennállni, míg el nem jönnek 12-en a Quraysból, utánnuk megsemmisül a világ a népével együtt. Hasonló hadíthokat jegyeztek le a már említetteken kívül Tirmidhí, Abu Dawud, Ahmed Ibn Hanbal, Abu Na'ím imámok is, közöttük olyanokat is miszerint a 12 imám Banú Hásim nemzetségéből jön majd el. Vagyis a Prófétát (S) 12 imám követi s az utolsó halála után jő el a végső óra. A 12 imám elsője Ali (A) volt akit egy kháridzsita Kúfában meggyilkolt, a 12. pedig Mohamed Ibn Haszan Al-Aszkarí (A) aki nyolc éves korában elrejtőzött az emberek elől, s jelenleg az ún. „nagy távolléte” idejét tölti, hogy majd az idők végéhez közeledvén eljöjjön s megtöltse a földet igazsággal, mint ahogy előtte megtellt zsarnoksággal. Fölteheti a kérdést a hitetlenkedő: hogy lehet hogy valaki ilyen sokáig éljen? Erre én azt mondom: Könnyű ez Allahnak, aki képes volt, hogy a semmiből megteremtse a létezőt s megismételje teremtését. Így van ez, mégha nehéz is ezt elfogadni egyeseknek a mai istentagadó, szélsőségesen materialista közfelfogás mellett. Mert tudnunk kell, hogy a világnak történései összegészükben, melyeket mi emberek „természeti törvényekként”érzékelünk, nem mások mint a hatalmas Allah szuverén akaratának megnyilvánulásai, így az hogy az emberek általában 60-100 évig élnek olyan dolog melyet Allah általában elrendel de nem „kötelező” számára, vagyis nincs alárendelve valamiféle „szupermagas logikai rendnek” vagy netántán „természettudományi törvényeknek”. Nem ártana ezt tudomásul venni!

S végül még egy hadíth, mely felteszi a koronát az Ahl Ul-Bayt követőinek helyes meggyőződésére, mely elengedhetetlenül fontos ahoz, hogy megértsük merre is kell haladnunk mibe kell fogodzkodnunk nekünk hívőknek a Próféta (S) halála után. Ez pediglen az ún. „hadíth ath-thaqalayn” a „két nagy súlyú dolog” hagyománya. Így szólt a Próféta (S):”Bizony én két olyan dolgot hagyok rátok, melyekbe ha belekapaszkodtok nem tévelyedtek el utánam. Az első a fontosabb Allah könyve, mely kötelék az ég és a föld között, a másik pedig a családom, a házam népe ( Ahl Ul-Bayt) ezek ketten nem válnak szét a világ végéig, de lássátok, hogy hogy össze fogtok különbözni őket illetően.” (Tirmidhí, Ahmed Ibn Hanbal, Ibn Athír, Sziyúti, Al-Hákim, Muszlim, Tabaráni, Tahawí, Albáni (!) stb). Nem lényegtelen megemlíteni, hogy a fenti hadíth nem csak egy, hanem több alkalommal is elhangzott hívők nagy tömege előtt. Ezek a következők voltak: Tá'if elhagyása után, A Khayf mecsetben Minában a zarándoklat idején, Arafa hegyénél , a búcsú zarándoklatkor, Ghadír Khum-nál, amikor Ali (A) kijelöltetett a kalifaságra, a medínai Próféta Mecset minbarjáról, végül közvetlenül a Próféta (S) halála előtt. Ez a hagyomány az első számú bizonyíték a Sía igazára, arra hogy az Ahl Ul-Bayt-nek kiemelt szerepe van az Iszlámban, az 'itra ( Ahl Ul-Bayt) a másodi legfontosabb forrása a hittételeknek, értsük ez alatt az Ahl Ul-Bayt (A) által jóváhagyott hadíthokat. Az Ahl Ul-Bayt tagjai (A)(a Prófétával (S) együtt 14-en) bűntelenek, mentesek az erkölcsi hibáktól, tévedéstől és a feledékenységtől. Ez áll a Szent Koránban a Prófétát (S) illetően:(Nem mond ő semmit kénye-kedve szerint, csak azt, ami sugallat képpen kinyilatkoztatott neki.) A 12 imám sem beszél kénye-kedve szerint, annyi a különbség köztük és a Próféta között, hogy hozzájuk nem érkezett kinyilatkoztatás.

Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a szunniták azzal vádolnak minket, hogy azt állítjuk Mohamed (S) után az imámok (A) tkp. „próféták”. 1. Ez nem igaz, mert nem szállt le hozzájuk kinyilatkoztatás, az imámok (A) csak továbbadják a hagyományokat és értelmezik a vallás dolgait. 2. A szunnitáknál, különössen a wahabitáknál van egy „csoport”, akik értelmezik a Koránt és a szunnát, valamint életmódjukkal további példát mutatnak, ők az ún.:”Ahl Asz-Szalaf”, akik a Próféta (S) társai, valamint az őket követő két nemzedék közül kerülnek ki vannak közöttük vallásilag elfogadható és kevésbé elfogadható egyének. A szunniták önkényesen válogatnak közülük nézeteiket bizonyítandó. Többen közülük az óarab dzsáhilijja dolgait próbálják visszacsempészni az Iszlámba.(Ilyenek pl: Testet tulajdonítanak a hatalmas Allahnak, egyéb antropomorf téves nézeteik vannak vele kapcsolatban.)

A Thaqalayn hadíthon kívül van néhány egyéb hagyomány hasonló mondanivalóval, melyek tovább erősítik az Ahl Ul-Bayt (A) kijelöltségének hitelességét, ezek a következőek:

A "Bárka" hadíth: Abu Dharr Al-Ghifárítól: A Próféta (S) így szólt: "Bizony a házam népe köztetek olyan, mint Noé bárkája az ő közössége számára, aki felszáll rá az megmenekül, aki hátat fordít neki az megfullad. (Al-Hákim, Tabaráni, Khudarí, Haythamí)

Egyszer Ali (A) megkérdezte a Prófétát (S), hogy kik tartoznak ahhoz a csoporthoz, akik megmenekülnek (a tűztől).Mohamed (S) így felelt: "Akik azt követik amit te és társaid."

A "Biztonság" hadíth: Így szólt a Próféta (S): "A csillagok biztonságot adnak a föld népének az eltévedéstől, a házam népe pedig biztonságot jelent közösségem számára az összekülönbözéstől, aki külön útra megy tőlük, az Iblisz párthívévé válik." (Al-Hákim, Tabarání)

A "Hitta Kapuja" hadíth: "bizony a házam népe olyan a ti körötökben, mint Hitta kapuja Izrael népe számára, aki belép, annak megbocsátatnak bünei." (Al-Hákim). Ehhez Mohamed Al-Báqir imám (A) hozzátette: "Mi vagyunk a Hitta kapuja számotokra." (Tabarszí) (Hitta = A jeruzsálemi szent ház kapuja.)

Végezetül lássuk, hogy mivel vádolják a Síát az ellentábor hívei:1. Abd Allah Ibn Szaba', ő szunni állítás szerint egy jemeni zsidó volt, aki látszatra felvette az Iszlámot, miközben valójában képmutató volt, szerintük ő alakította ki a Sía felekezetet és terjesztette Irakban Szíriában és egyéb helyeken. Az igazság ezzel szemben a következő: Abd Allah Ibn Szaba' kitalált személy, soha sem létezett, a róla szóló történeteket a halalmat bitorló Omajjád kalifák koholtatták az Ahl Ul-Bayt (A) befeketítésére. Majd később a Sía ellfelei az iráni Iszlám forradalom után ismét előszedték a lomtárból. 2. A mut'a vagyis az ideiglenes házasság engedélyezése. A nem síiták vádja szerint ezzel legálissá tesszük a paráználkodást. Ezzel szemben a mut'a-t engedélyezi a Szent Korán 4:24. verse:( És ha ideiglenes házasságot kötöttetek velük adjátok meg nekik fizetségüket.) A szunnik szerint származik a Prófétától (S) néhány hadíth, melyek eltörlik ezen ája hatályát, ám ezek egyike sem hiteles, tehát a mut'a jogszerű az Iszlámban, s ez természetesen nem paráználkodást vagy prostitúciót jelent. Mut'a nem köthető szűz lánnyal, megkötése előtt két menstruációs ciklust kell kitölteni várakozás képpen. 3. A taqiyya. Ellenfeleink szeinz medhhebünkben megengedett a hazugság és a szélhámosság. Ennek természetesen semmi alapja nincs. Arról van szó, hogy vészhelyzetben megengedett, hogy a hívő inkognítóba vonuljon. Ezt egyébként két koránvers teszi megengedetté (16:106) és (3:28) Ezzel szemben ha nincs vészhelyzet a taqiyya használata sem elfogadható. 4. Különbségek fiqh béli kérdésekben. Az ilyen ikhtiláfok elsősorban vagy hadíthok erőssége, vagy értelmezésük körül alakul ki, ily módon véleménykülönbségek még az egyes medhebeken belül is vannak, ki ne ismerné a következő hagyományt: „Ikhtiláfu ummatí rahmatun” vagyis: „közösségem különbözősége kegyelem.” Ez alatt természetesen nem azt kell érteni, hogy az Iszlámot szétszakító szektarianizmus isteni kegy lenne, hanem az, hogy az Iszlám népe hány etnikumból tevődik össze ez Allah csodálatos jelei küzé tartozik. Emellet van egy fajta összekülönbözés a furú' ad-Dín témakörében, aki azonban a hit alapjait hazudtolja meg az megszűnik hívő lenni. Végezetül lássuk, hogy mire támaszkodnak a szunniták a maguk álláspontja igazolására: "... és a dolgaik képezzék megbeszélés tárgyát közöttetek" (42:38) Való igaz, hogy vannak olyan dolgaik a hívőknek, miket illetően közös megegyezéssel kell dönteniük. Azonban a Próféta (S) utódlása a lelki és politikai vezetés terén nem ilyen ügy, ezt illetően érthető konkrét parancsot kapott a hívő közösség, mint ahogy az a fentebbi bizonyítékokból minden kétséget kizáróan látszik. A (42:38) koránvers arra bizonyíték, hogy a vallási ítélkezés legfontosabb forrása a Korán és a Szunna után az Idzsma, azaz a közmegegyezés, továbbá az 'Aql, a józan ész.